Te meg Én

Nap az élet,
Hold a vágy,
Mars a halál,
Föld a szenvedés,
Isten a teremtés.

Hegyek az elérhetetlen magaslat,
Víz a tisztaság,
Tűz a szenvedély,
Éj a beteljesülés,
Világ a menekülés.

Fák, mint a sóhaj,
Szél, mint a csók,
Simogatja arcod.
Kék szemed, mint a tenger,
Szíved habzó hullámokat ver.

Nap a fény,
Hold az álom,
Csillagok a ragyogás,
Szív, a szerelem,
És ez mind Te vagy.

Te meg Én.

Haffner Roland
Pécs, 2000. augusztus 27.-28.

Kezdőlap | Verseim időrendben és betűrendben |